Lauri Mannila hosszútávú versenyzés felé fordulása új irányt hozott karrierjében – és azonnali jutalmat jelentett a bronzérem az inari országos bajnokságon. Elmondja, hogyan lendítette újra motivációját a változás, és milyen lehetőségeket kínált... Ski Classics ajánlatok finn síelőknek.

Lauri Mannila erős teljesítménnyel zárta szezonját, bronzérmet szerezve az inari finn bajnokság 50 kilométeres versenyén. Az érem többet jelentett, mint egy eredményt – tökéletes befejezése volt egy olyan szezonnak, amely következetességet, tanulást és megerősítést hozott arra vonatkozóan, hogy az új karrierútja a helyes.

Az inari verseny pontosan olyan körülményeket kínált, amelyekben Mannila erősségei érvényesülni kezdtek. playAz igényes pálya és a trükkös gyantázási körülmények kedveztek egy olyan síelőnek, aki a felsőtest erejére támaszkodhat. A szezonban végigfutott hosszú versenyek és a jól bevált üzemanyag-stratégia egyértelműen megmutatkozott a teljesítményében.

„Nagyszerű döntés volt a szezonra nézve. Úgy érzem, nem nyújtottam tökéletes teljesítményt a szezon során.” Ski Classics szezonban… szóval nagyon jó érzés volt sikerrel járni az utolsó versenyen.”

Nehéznek találta a versenyt, de pont illett hozzá – és pontosan tudta, hogyan kezelje az energiáit.

„A verseny nagyon nehéz volt a pálya és a körülmények miatt, de azt hiszem, jól állt nekem. Hatékonyan tudtam használni a felsőtestemet, amikor a tapadás kezdett elmúlni. Van egy jó energiatervem, amit sokszor alkalmaztam a szezon során, így tudom, mi működik nekem.”

Mannila nagyra értékeli első országos bajnoki érmét.

„Nagyon értékelem az első SM-érmemet Inariban, és most még mindig friss az emlékezetemben.”

Olvassa el: Inari napsütéssel, kitartással és búcsúkkal koronázza meg a szezont

A cikk az alábbiakban folytatódik.

Az állandóság volt a legfontosabb erősség

Mannila szezonját a következetesség határozta meg. Már a nyár végi görkorcsolyaversenyeken is kiváló formában volt, és egészen tavaszig ezen a szinten is maradt.

Hangsúlyozza a megfelelő edzésstruktúra és az egészség megőrzésének fontosságát. playfontos szerepet játszott. Az edzések mennyisége a szezon során végig magas maradt, és a gyakori hosszú versenyek is segítettek fenntartani az állapotát.

„Úgy érzem, már nyár végén is nagyon jó formában voltam, és ez a forma egészen tavaszig kitartott. A versenyszezon alatt viszonylag magas szinten tartottam az edzésmennyiséget, sőt, télen még többet is edzettem, mint nyáron.”

A ritmus Ski Classics A naptár is segített neki a koncentrálásban.

„A hétről hétre tartó hosszú versenyek segítettek fenntartani a fittségemet.”

Új motiváció a hosszútávú síelésből

A sprintről a hosszútávú síelésre való áttérés jelentős fordulópontot jelentett Mannila karrierjében. A korábbi sprinter szezonok nem hozták meg a várt fejlődést, és a motiváció is kezdett alábbhagyni.

„Az eredmények stagnáltak, vagy akár romlottak is. Úgy éreztem, hogy a helyzet már nem motivál, és a síelés már nem okoz örömet.”

A hosszú távokra való áttérés visszahozta a motivációt és a fejlődés érzését is.

„Miután áttértem a hosszú távú versenyzésre, teljesen új megközelítést találtam az edzéshez és a versenyzéshez. Úgy érzem, hogy több év után újra reagál a testem az edzésre, és úgy érzem, hogy a dolgok előrehaladnak.”

Ezzel egy időben sportolóként a mindennapjai is strukturáltabbá és kiszámíthatóbbá váltak.

„Könnyebb is, mert tavasszal már tudom, milyen versenyekre készülök. Sprinterként mindig minden nagyon bizonytalan volt… most könnyű a lényegre koncentrálni, amikor a tél folyamán egymást követik a versenyek.”

Egy kaotikus, de magas szintű sorozat

Ski Classics rengeteg tanulási élményt kínált Mannila első szezonja alatt. A versenyeket kiszámíthatatlannak – sőt kaotikusnak – írja le, de pozitív értelemben.

„A versenyeket kifejezetten kaotikusnak lehetne nevezni. A verseny dinamikája és az eredmények gyakran nagyon kiszámíthatatlanok.”

Ugyanakkor a verseny szintje rendkívül magas és változatos. Mannila rávilágít arra, hogy a különböző típusú sportolók hogyan érhetnek el sikereket.

„A verseny szintje nagyon magas, és nagyszerű látni, hogy a különböző erősségek hogyan vezethetnek sikerhez.”

Szerinte a bátorság és a taktika play kulcsszerepet.

"Ski Classics A síelők nagyon bátran használják ki saját erősségeiket, és nem félnek megtenni a szükséges lépéseket, ha erősnek érzik magukat.”

A csapattaktika szintén egy újabb réteget ad a versenyekhez.

„Nagyszerű látni, hogy a nagy csapatok hogyan alkalmazzák a csapattaktikát, és hogy a sportolók hogyan tudnak áldozatot hozni a csapat sikeréért. Ez nagyon inspiráló.”

Bár nem látja szükségét jelentős változtatásoknak, van néhány ötlete a fejlesztésekre. Szeretné, ha egy további, nagyon hosszú, 90–100 kilométeres versenyt, valamint egy további versenyhétvégét is hozzáadnának a versenynaptárhoz karácsony előtt. Azt is kiemeli, hogy mennyire fontos lenne egy… Ski Classics esemény Finnországban.

A cikk az alábbiakban folytatódik.

A hosszú távú versenyzés fejleszti az összkapacitást

Az egyik feltűnő tendencia, hogy Ski Classics A síelők a hagyományos versenyeken is jól teljesítenek. Mannila szerint ez nem véletlen.

„A változó edzésprogramok és a hosszú távok versenyzése annyira növeli az összkapacitást, hogy ez mindenen látszik.”

Különösen a dupla síelés vált meghatározó tényezővé a modern síelésben.

„Felsőtest teherbírása” playOlyan nagy szerepe van, hogy a dupla pózolású edzés hatalmas előnyt biztosít a hagyományos versenyeken.”

Kiemeli a távolsági csapatok növekvő professzionalizmusát is.

„Azt hiszem, sok csapat olyan messzire vitte a professzionalizmust, hogy a hagyományos hosszútávú síelők tanulhatnának tőlük.”

Az erős sportolókkal való közös edzés és a táplálkozásra való odafigyelés kulcsfontosságú elemek.

„Sokat edzenek együtt élsportolókkal, ami mindenkit előre visz. A tápanyag- és energiabevitel is nagyon magas szinten van, ami lehetővé teszi a keményebb edzést, a jobb regenerálódást, és azt, hogy mind az edzést, mind a versenyzést tolerálják.”

Egyértelmű változás az edzésben

Mannila edzése jelentősen megváltozott a hosszú távokra való áttéréssel. A dupla rúdversenyzés most az alap, de az általános megközelítés sokoldalú maradt.

„Az edzésem nagyrészt dupla rúdtáncból áll. Hetente 2-3 hosszú, 4-5.5 órás edzést tartok.”

Az olyan struktúrákat részesíti előnyben, ahol naponta egy hosszú edzést teljesít több egymást követő napon keresztül. A futás és a kerékpározás is fontos, az alkalmankénti klasszikus és korcsolyás edzések mellett.

A kedvenc edzéstípusa a hosszú és megerőltető, intenzitással.

„A 4–5 órás intenzív edzés a kedvencem… például 4×20 perc küszöbértékű vagy rövidebb, nagy intenzitású intervallumok.”

Nem minden edzés egyformán élvezetes.

„Nem igazán szeretem a rövid délutáni regenerálódási edzéseket.”

A jövőre nézve Mannila azt tervezi, hogy folytatja a korábbi vonalat, miközben több regenerálódást tesz lehetővé egy megerőltető szezon után.

„Nagyrészt ott folytatom, ahol abbahagytam, de most hosszabb átmeneti időszakot tartok, és szünetet tartok a dupla botozásban, hogy a testem regenerálódhasson.”

A nyár elején más állóképességi sportokra fogunk összpontosítani.

„Június elejéig a futás és a kerékpározás lesz a fő edzésforma.”

Görkorcsolyaverseny lesz play kulcsszerepet játszik a nyár későbbi szakaszában, majd ősszel magaslati edzésblokkokat végeznek.

„A görkorcsolyaversenyek nagyszerű felkészülést jelentenek… és valószínűleg októberben részt veszek egy hosszú, magaslati táborban, és még egyet, mielőtt elkezdődik a versenyszezon.”

A cikk az alábbiakban folytatódik

Szemek a tetején

Az első Ski Classics szezon bizalmat adott Mannilának, hogy képes a legmagasabb szinten versenyezni.

„Ez a szezon megmutatta, hogy már közel vagyok a csúcshoz, így a célom az, hogy minden versenyen az első helyezésekért küzdjek.”

Aktív versenyző szeretne lenni, ahelyett, hogy csak másokat követne.

„Hiszem, hogy a képességeim elegendőek ahhoz, hogy akár versenyeket is nyerjek, ha minden tökéletesen megy.”

Hosszú távú álma egyértelmű.

„Hosszú távon a legnagyobb álom a Vasaloppet megnyerése.”

Élet a síelésen kívül

A Pro Touron Mannila kedvenc versenye a Jizerská50, amelynek profilja jól áll neki.

„A pálya profilja nekem megfelel… hosszú, egyenletes emelkedők, de mégis gyors verseny.”

A táplálkozás központi szerepet játszik a napi rutinjában.

„A rizs fontos része az étrendemnek… hosszú edzések során óránként 60–120 gramm szénhidrátot fogyasztok.”

A síelésen kívül a természetben található egyszerű dolgokat élvezi.

„Fontos számomra a főzés és a jó ételek fogyasztása… a könnyebb időszakokban szeretek erdészeti munkát végezni, légyhorgászatot végezni és vadászni.”

A példaképe Norvégiából származik.

„Petter Northug.”

Üzenet a finn síelésnek

Mannila realisztikusan, de optimistán látja a finnországi hosszútávú síelés helyzetét.

„Finnország messze lemarad Svédország és Norvégia mögött a hosszútávú síelés kultúrájában.”

Hangsúlyozza a láthatóság és a struktúra fontosságát – de hisz a rendelkezésre álló potenciálban is.

„Azt mondanám, hogy még a fiatal síelőknek is érdemes megfontolniuk a hosszú távokat… Finnországban vannak olyan sportolók, akikben megvan a potenciál, hogy kemény munkával a csúcsra érjenek.”

Végül egy gondolat foglalja össze új irányát:

„Hiszem, hogy a merész síelés előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.”

Olvasson Lauri Mannila csapatáról itt.